2013. január 12., szombat

Hello :)

Sziasztok :) Nem ez MÉG nem új rész. Azért írok most, mert szeretnék valamit megkérni tőletek. Szóval fogalmam sincs, hogy ki olvassa a blogot és szeretném tudni, hogy megéri-e írnom a történetet.
Szóval csak annyiról lenne szó, hogy ha olvasod és érdekel a blogom, akkor arra kérnélek, hogy vagy itt kommentbe vagy twitteren ( https://twitter.com/BogiMali ) vagy esetleg facebook-on üzenetben ( https://www.facebook.com/bogi.mali ) leírnátok, hogy mi a véleményetek a blogról. Szeretném tudni, hogy kik az olvasóim és, hogy jól csinálom-e azt amit csinálok. :)
Az új részt már elkezdtem írni, de még nem tudom, hogy mikor fejezem be, mivel egész szünetben nem nagyon csináltam semmi házit ezért holnap fogom megcsinálni mindet, szóval remélhetőleg, majd olyan kedden, vagy esetleg következő hétvégén lesz új rész :)

Ha már létrehoztam ezt a bejegyzést, ne feledjük el, hogy ma van, ami Bradford bad boy-unk szülinapja. Nagyon- nagyon boldog szülinapot neki :) El se hiszem, hogy már 20 éves, they are growing too fast :)




2013. január 5., szombat

4.Fejezet: What to do?

Hello :) Tudom, hogy, több mint egy hónapja nem volt rész, nagyon sajnálom! Nem fogok magyarázkodni!
Új design, nem lett a legjobb, mivel én csináltam, de azért remélem tetszik! Jó olvasást az új részhez!

  4.Fejezet: What to do?

154457_382909515130662_1808962566_n_large



-Ben fejezd be, tudod, hogy csikis vagyok!- nevettem fel hangosan
-Tudod, hogy ez engem nem érdekel!- nyomott egy puszit a nyakamra

Kopogtak. Lassan kinyílt az ajtó.

-Nem hiszem el, már megint te! Na tünéss innen és hagyd őt békén!- pattant fel mellőlem Ben
-Kérlek hagyd, nem ér annyit!- húztam vissza Bent- Te meg mit akarsz?- néztem szúrós tekintettel Louisra
-Beszélhetnénk?- kérdezte
-Mondjad!- kértem meg
-Úgy értettem, hogy 4 szem közt.- célzott Benre
-Szó sincs róla!- szólt közbe Ben
-Ki beszélt hozzád?- feleselte Louis
-Ebből elég!- kiáltottam egyet- Ben hagyd, ígérem csak 5 perc és jövök!

Ben gyorsan még megcsókolt, hogy megmutassa Louisnak, hogy igenis az övé vagyok, ami persze Louisnak nem tetszett. Nem értem miért csinálja ezt, ha neki van barátnője, akivel elvileg nagyon szeretik egymást. Átmentünk a saját öltözőmbe, leültem az egyik székre, ő pedig velem szemben foglalt helyett. Hagytam, hogy mondja amit akar, úgy gondoltam, hogy mikor elmondja a mondanivalója beolvasok neki.

-Louis neked barátnőd van, nekem pedig barátom, semmi közünk egymáshoz, nem értem miért vagy féltékeny!- kezdtem ideges lenni
-Fogd már fel, hogy szeretlek!- üvöltötte
-Hogy szerethetnél?! Maximum 1 hónapja ismerjük egymást!- álltam fel a székemről
-A mosolyod őrületbe kerget, minden nap figyelek, ahogyan a teraszon minden reggel megiszod a kávéd, elindulsz dolgozni, néha még az előadásaidon is itt vagyok. Szeretlek. Nem tudom, hogy is miért, de teljesen beléd estem.- fogta meg a kezem
-Louis ez lehetetlen!  Ott van Eleanor!
-Eleanor... nem szeretem, csak a menedzsment miatt vagyok vele, muszáj vele lennem.- magyarázta
-És mit akarsz, hogy a szeretőd legyek? Felejtsd el!- nyitottam ki neki az ajtót
-Nem... már én se tudom mit akarok...- közeledni kezdett majd megcsókolt.

Nem viszonoztam. Nem viszonozhattam. Eltoltam magamtól.

-Én nem szeretlek!- ordítottam, legbelül úgy éreztem, mintha életem legnagyobb hazugságot mondtam volna ki.

Csak lehajtotta a fejét és kiment. Leültem a kanapéra és gondolkoztam. Miért érzem rosszúl magam? Miért érzem azt, hogy hazudtam? Mi van velem? Talán szeretem? Hogy és mikor szerethettem bele? Nem szabad hogy szeressem! Nem őt kell szeretnem,  Ben a barátom, őt szeretem. Őt kell szeressem, vele vagyok.

Még egy ideig a kanapén ülve gondolkoztam, míg nem szóltak, hogy menni kéne próbálni. Összeszedtem magam és kimentem a színpadra a többiekhez. Ben megkérdezte, hogy mi történt és, hogy mi a baj, de egy semmivel és egy csókkal szimplán elrendeztem. Szörnyű volt a próba, nem tudtam odafigyelni, csakis Louis mondataira tudtam gondolni. Nem hiszem el, hogy ez történik velem.

-Emma, itt vagy?- szólt rám a rendező
-Persze.- mondtam halkan, hisz a gondolataim teljesen máshol jártak
-Talán itt abba kéne hagyni a próbát, mára elég lesz!- mondta, a nap legjobb ötlete

Bementem az öltözőbe, összeszedtem a cuccaimat és indultam haza. Vagyis indultam volna, ha Ben nem állít meg.

-Nincs kedved együtt ebédelni?- kérdezte
-Bocsi, ma szeretnék egy kicsit futni.- utasítottam vissza
-Akkor nincs kedved együtt futni?- kacsintott
-Bocs egyedül szeretnék lenni. Ki kell szellősztettnem a fejem.- közben megpróbáltam előkotorászni a telefonom
-Akkor legalább enged meg, hogy hazavigyelek!- ajánlotta fel
-Rendben van.- mosolyodtam el és nyomtam egy puszit az arcára.

Az út nagyon csendesen telt, egyikünk se szólalt meg egy ideig.

-Na, nincs kedved elmondani mi a baj?- törte meg a csendet Ben.
-Nincs semmi baj.- villantottam egy mű mosolyt
-Emma tudom, hogy baj van, amióta beszéltél Louisval látom rajtad, hogy nincs minden rendben.- fordult felém.
-Ne gondolj semmi rosszra, csak fáradt vagyok.- hajtottam le a fejem, majd turkálni kezdtem a táskámban.- Itt jó lesz. Szia- gyorsan még nyomtam egy puszit az arcára és kiszálltam az autóból.

Debi és Matt az ebédlőben ettek, gyorsan köszöntem nekik, majd felrohantam a szobámba. Táskámat ledobtam a fotelbe, elővettem egy törülközőt és elmentem letusolni. Nagyon jól esett, mikor a hideg viz átjárta testem minden részét, lehűtött. Körbetekertem magam a kendővel, majd kimentem keresni egy megfelelő ruhát a futáshoz. Egy fekete toppot és egy fekete, kényelmes sportnadrágot vettem fel majd egy hozzá illő futócipőt. Hajamat felkötöttem egy laza copfba. Gyorsan csináltam, egy általános tükörben fényképezzük magunkat fotót és posztoltam a követőimnek, akiknek száma egyre csak nő.


   Emma Medwin
  Egy kifárasztó futás mindig jól jön :) x


-Hova mész?- állított le Debi
-Futni.- válaszoltam gyorsan
-Ne már, alig vagyunk együtt, olyan rég vásároltunk már.- mondta szomorúan
-Sajnálom, majd bepótoljuk, ígérem!- nyomta egy baráti puszit az arcára és elrohantam

A közeli parknál találkoztam, Louis barátjával, a kis göndörrel, akinek még nem tudom a nevét nem tudom, de úgy látszik, hogy ő az enyémet igen.

-Hello Emma.- mosolygott rám
-Hello....
-Harry
-Harry- mosolyogtam
-Mi jót csinálsz errefelé?- érdeklődött
-Futok, gondolkodok, kiszelősztettem a fejem.- lassan leültünk egy padra, mert már eléggé kifáradtam.- Na és te?
-Áh csak pár fotót csinálok. De jó, hogy találkoztunk, jut eszembe, hogy az újságnál, ahol dolgozom szabad időmben, új modellt keresnek és én rád gondoltam, mert nagyon gyönyörű vagy! Na, elvállalnád?
-Uh köszönöm szépen.- vörösödtem el.- Nem tudom, mennyi időm van még a válaszra?
-Ma este kellene a válaszod.
-Akkor majd futás után szólok, addig gondolkozom rajta.
-Rendben van!- mosolygott
-Na én léptem szia!- integettem neki mosolyogva
-Szia- kiáltott utánam

Fuh, na erre mit mondjak? Mindig is vonzott a modellkedés, de hát a színház és még Bent is meg kellene kérdeznem,  hogy mit szól hozzá. Várjunk csak, miért kellene megkérdeznem, csak a barátom, levetkőzni meg úgy sem fogok. Ígyis alig van szabad időm, de nagyon szeretnék modellkedni. Fogalmam sincs mit csináljak.

-Bocsánat!- gondolkodás közben természetesen sikerült nekimennem valakinek
-Emma.- üdvözölt nagy mosollyal a göndör hajú lány
-Danielle.- mosolyogtam rá, majd megöleltem
-Nincs kedved beülni a cukrászdába, egy kicsit beszélgetni?- kérdezte
-Miért ne? Menjünk.- jaj remélem Eleanor nem fog azzal jönni, hogy már a barátnőét is lopom.

-Na és, hogy vagy?- kérdeztem, hogy megtörjem a kínos csendet
-Remekül, de látom, hogy te egy kicsit gondterhelt vagy.- na tessék, ennyire látszik, hogy nem tudom mit tegyek
-Áh semmi különös. Jól vagyok, tényleg.- már nem tudom hanyadik mű mosoly csak ma
-Emma, nyugodtan elmondhatod mi van, meghallgatlak!- simította meg a hátam
-Csak annyi, hogy Harry felajánlotta, hogy ha van kedvem, akkor modellkedhetnék annál az újságnál, ahol dolgozik, csak a színház mellett elég nehéz lenne, de viszont nagyon szeretném.- mondtam el egy szuszra
-Értem.- bólintott- figyelj én táncolok és néha modellkedem is és jut idő a barátomra is és még szabadidőm is van, ha szeretnéd szerintem vállald be!- tanácsolta
-Hogy csinálod?- képedtem el
-Beosztom az időm, szeretem a munkám.
-Jó, hogy így gondolkodsz! Én is szeretem a mostani munkám és szerintem a modellkedést is nagyon szeretném.- mosolyogtam- Bocs nekem mennem kell, majd még találkozunk. És köszi.- öleltem meg- Szia

Egyenesen a direction házhoz mentem. Bekopogtam, többször is. Áh miért, mindig ilyen lassan nyitnak ajtót.

-Hello Emma!- köszönt a szőke, miközben beleharapott egy csirkecombba (o.O).- Louis nincs itthon
-Hello Niall, nem Louishoz jöttem, Harryvel szeretnék beszélni.
-Áh gyere csak be, fent van a szobájában.- mutatott fel az emeletre.- Első szoba jobb oldalt.
-Köszi.- mosolyogtam.- Am jó étvágyat!

Bekopogtam az első szobában, a göndör pedig csak annyit válaszolt, hogy gyere be.

-Szia!- pattant fel a számítógép elől- Örülök, hogy itt vagy. Hogy döntöttél?
-Elvállalom!- mondtam határozottan mosolyogva
-Tudtam én!- ölelt meg szorosan
-Bocs de nekem mennem kéne.
-Rendben. Holnap 10-kor találkozunk itt a ház előtt, rendben?
-Persze. Szia

Hazamentem, majd elmeséltem az egész napomat Debinek és Matt-nek szegényeket eléggé elhanyagoltam így beültünk a nappaliba filmet nézni, Matt szerint nagyon vicces film, viszont Dabi és én annyira unatkoztunk, hogy popcorn csatába kezdtünk, majd Matt is beszállt.

Emma Medwin
Nincs is jobb, mint egy popcorn csata a legjobb barátaiddal. Jó éjt mindenkinek! xx


Tweeteltem követőimnek, majd letettem a laptopot az asztalra és megpróbáltam elaludni, de nehezen ment, mert nagyon izgulok a holnapi nap miatt. Már nagyon várom. :)